Magic Potion
Men
 
Kp
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Viccek
 
Trsoldalak
 
Novellk
Novellk : Benjamin Rascal: A Quetter Kirlysg

Benjamin Rascal: A Quetter Kirlysg

  2006.07.31. 11:39

Igazn vicces, jpofa, nha kicsit fraszt trtnet. A nevets garantlt!

   Fifiks Fikusz, az orkpe siets lptekkel szelte t az erdt, ugyanis mr nagyon szeretett volna hazarni a falujba. No, nem mintha annyira vgyott volna jra rtetlen, brgy, ork pofkat ltni maga krl… de az otthon mgiscsak otthon. Fknt ha az az otthon bds, rothad lagyvel szagot raszt is, s olyan redvesen koszlott, hogy egy jobb rzs egynnek mr pusztn a ltvnytl felfordulna a gyomra.

   Szerencsre Fifiks Fikusz egyltaln nem szmtott „jobb rzsnek”… gy lelkesen szaporzta lpteit hazafel. Az rendkvli, orkpei lelke mindig megnyugvst tallt, ha az otthonnak vlasztott, Rohadalom nven kzismert ork faluba rt. Tudta jl, hogy szrmazst illeten itt is rengeteg trgr viccet stnek el a hta mgtt, illetve hogy az ltala nem ismert, de ismeretlenl is roppantul gyllt szlei (ork frfi – trpe n?, trpe frfi – ork n?) milyen krlmnyek kztt hoztk ssze szernynek mg vletlenl sem mondhat, bjtalanul groteszk, klnlegesen randa orkpesgt. m itt (ennek ellenre) mgis rnak rethette magt, ksznheten annak a klcsnsen gymlcsz bartsgnak, amit Rohadalom fnkvel, Tagbaszakadt Tompval sikerlt kialaktania.

   Tagbaszakadt Tompa olyan iszonytatan ers volt, hogy els felindulsban puszta kzzel vtizedes tlgyfkat, bkkket, nha egsz rekettyseket tudott tvestl kiszaggatni. A msodik felindulsrl meg jobb nem is beszlni… m (orkoknl igen szokatlanul kirvnak mondhat mdon) baromi ereje ellenre a szellemi kpessgeit is fejleszteni szerette volna. E vgynak kielgtse Fifiks megjelense eltt pusztn arra korltozdott, hogy mindenkit, akit az ltala vezetett rablbanda foglyul ejtett, azzal molesztlt, hogy: „Monggy’ mn valami okosat, ba’mmeg!”. Ez a szolid sztnzs persze az esetek tbbsgben nem vezetett valami fnyes eredmnyre, ami mondjuk meg szintn, nem is csoda. Hisz’ kpzeljk bele magunkat egy fogoly helybe: el vagyunk fogva, eleve rettegnk a rnk vr rmsgektl (pldul kzs tkezs foglyul ejtinkkel, bujlkodsra val knyszerts, ork dicst nekek vgighallgatsa, egyb ms knzs stb.), erre jn egy hshegy (akinek a puszta ltvnytl sszerttyintjk magunkat), s rnk frmed: „Monggy’ mn…”.

   Az tlet hamvba holtsgt Tagbaszakadt is knytelen volt beltni (fleg azutn, hogy a fenti finom felszlts hallatn egyesek sajt nevket s nemket is elfelejtettk, mg msok csak spontn mdon elhalloztak), s keser szvvel vette tudomsul, hogy az htott tuds egyre elrhetetlenebb tvolsgra kerl.

   s ekkor! Ebben a stt s kiltstalan pillanatban replt a faluba Fifiks Fikusz, mint a mennyei manna maga!

   Mondjuk mannnak kicsit… de inkbb nagyon… borzasztan bds trgyaszagot rasztott. Ugyanis a kzelben elvonul sereg htasainak marharpa-elltmnyt fosztogatta ppen, amikor elkaptk, s mlt bntetsknt ltrgyba forgattk, majd egy hajtgppel kilttk a nagyvilgba. s valakinek a szerencsjre… de a tbbsgnek inkbb balszerencsjre… pp Rohadalmat tntette ki lezuhansval. De szokatlan megrkezsvel azonnal belopta magt Tagbaszakadt marha nagy szvbe, ugyanis ppen az kunyhjnak a tetejt tszaktva rkezett meg, ahol sikeresen eszmletlensgbe tasztotta felesgt, Bnyarm Manyt, ami addig (s a ksbbiek sorn is!) plda nlkl ll cselekedet volt s lett.

   A kt klnleges illet, az orkpe s a vezr, hamarosan egymsra is talltak, hisz’ mindegyikknek arra volt szksge, amiben a msik dsklhatott: Fifiks Fikusznak egy ers, hatalommal rendelkez vdelmez kellett; Tagbaszakadt Tompnak tuds s ismeretanyag, aminek a vilgjr orkpe bvben volt. gy egymst kiegszt, pompsan sszeill prosukat hamarosan megtanultk rettegni mind a krnykbeli npek, mind a falubeliek. Fleg a falubeliek.

   Br Fifiks Fikusz „tudsa” (tlagos, emberi mrcvel mrve) meglehetsen seklyesnek volt mondhat, de „a vakok kztt a flszem a kirly” monds igazsga ebben az esetben is rvnyeslt, s Tagbaszakadt Tompa erejvel a hta mgtt az orkpe hamarosan elkel helyet foglalt el Rohadalom hierarchijban. Br a „hierarchia”, mint olyan, Rohadalomban mindssze annyit jelentett, hogy Tagbaszakadt kijelentette: „n vagyok a fnk, s kuss!”. S aki a „kuss”-ba tartozott, annak nem sok mdja volt s lehetsge volt arra, hogy kitrjn s felemelkedjen. Br eleinte voltak nhnyan olyan esztelenek, hogy szerettek volna ezen az ldatlan llapoton vltoztatni, s srgi ork szoks szerint kihvtk egy bartsgos, sportszer, tisztessges, blkiont-szemkinyom-mogyortr kzdelemre a falu urt. s nekik vgl mgiscsak sikerlt! Ha felemelkednik nem is… de legalbb kitrnik. Kezket, lbukat, nyakukat.

   gy a rohadalmi hierarchia mondhatni teljesen megkvesedett.

   Fifiks megrkezst kveten ez annyiban vltozott, hogy a Fnk alatt s a „kuss”-ra krhozottak felett helyezkedett el, ami az orkpnek tkletesen kielgt llapot volt. A tbbi kzorknak meg felhbort poftlansg.

   Fifiks Fikusz megrkezse utn hnapokig el sem hagyta a falut, annyira megrlt a hn htott elismersnek, de hrom httel ezeltt mgis knytelen-kelletlen tvoznia kellett. Pontosabban szlva, szerny szemlye eltvoltsra kerlt. Ugyanis egy vatlan pillanatban elkapta Bnyarm Manya (aki az orkpe viharos „megrkezse” ta mindig is kitart trelemmel leste az alkalmat a vele val leszmolsra), s gzsba kttte, szjt sajt ruhzatainak darabjaival betmkdte, majd egy zskba gymszlte, amit aztn feltett egy elhalad szekr saroglyjba. Fifiks Fikusz csak hrom vgtelen hossznak tn nap mlva tudott megszabadulni a fogsgbl, a szjba tmtt Manya-fle ruhadarab szagtl szinte flholtan. Elszr gy gondolta, hogyha nzetlen segtkszsge s ellenszolgltats nlkl tadott mrhetetlen tudsa ellenre ilyen rtul elbntak vele, akkor inkbb vissza sem tr (ezen elhatrozsban nagy szerepe volt annak a Bnyarm Manya ltal dermeszt hangon elcsikorgott fenyegetsnek, hogy „Ha m’ eccer megltlak itten, kitaposom a bledet, te mocskos kis pon’r!”). m mr az els napokban knytelen volt megtapasztalni azt, hogy az eltelt id alatt a kinti vilg elutast, rideg gonoszsga mit sem vltozott… s a magntulajdon nknyes jraosztst tovbbra sem fogadjk kitr lelkesedssel. gy (mentve a sokak szemben gusztustalanul rt, de szmra oly kedves irhjt) egy ht mlva, kacska karikalbait frgn kapkodva mr Rohadalom fel tartott. gy gondolta, hogy Tagbaszakadt Tompa bizonnyal megvdi attl, hogy pdrtt bajszos felesge bevltsa a begrt fenyegetst, mert abban meg teljesen biztos volt, hogy a klvilgban (a baromi ers, orki karok vdelme nlkl) hamarosan ebek harmincadjra kerlne. De ha oda nem is, ht valami vendgmarasztal tmlcbe, vagy egy knny kis knpadra biztosan…

   Az t hossz volt, fradtsgos s veszlyekkel terhes, m most (knytelen „tra kelsnek” pontosan msodik hetben) vgre hazarhet. „otthon, bds otthon” – gondolta boldogan Fifiks, amikor kifinomult, kecsesen velt, gcsrts krumpliorrt megcsapta Rohadalom jellegzetes illata (amit a nlnl egyszerbb elmk nem tallottak „dgletes bznek” nevezni). Mr alig vrta, hogy Tagbaszakadt les keblre borulva elmeslhesse megprbltatsait… persze csak akkor, ha az asszony nincs a kzelben. Mert br a falu vezre Tagbaszakadt Tompa volt, Bnyarm Manytl mg is rettegett egy kicsit… nagyon.

   Ahogy nagy lelkesen betrappolt a faluba, meglepetten tapasztalta, hogy sehol nem lt senkit. A hzak… a kunyhk… vagy inkbb viskk mind resen stoztak. Sehonnan nem hallatszott egy trgr felkilts, se rszeg gajdols, se puffan, zuhog tsek, elfojtott s elfojtatlan fjdalomkiltsok, amik vagy egy aprbb nzeteltrs tisztzsra, vagy hzastrsak kztti munkamegbeszlsre utalnnak. Csak nhny elhagyottnak tn lbasjszg bklszott a h… a kuny… szval a viskk kztt. Minden csndesnek s elhagyatottnak ltszott.

   Fifiks, aki Bnyarm Manya miatt eddig is roppant vatosan s krltekinten haladt, most ha lehet, mg jobban megfeszlt s ugrsra (pontosabban: megugrsra) kszen osont egyre beljebb. A falu – nagyzsi mnitl eltelve ftrnek nevezett – kzephez rve az orkpe elakadt llegzettel torpant meg.

   A ftren egy sszeeszkblt, fedett emelvny tornyosult, aminek tetejn egy trnusszer lalkalmatossg ktelenkedett. S ezen az emelvnyen, a trnus lbnl, egy roppant fura, zldesbarna szn szrnyszersg csrgtt. Kt lba, kt keze s egy feje volt, de kezeinek s lbainak vgn hossz, lesnek ltsz karmok helyezkedtek el, s a htn… a htn… sszecsukott brszrnyakat fedezhetett fel a szemlld! Na s a feje! Az volt aztn az igazn szrnyszer! Hossz, kihegyesed flei szinte tlrtek a feje tetejn. Szjban srgs fogak villogtak, s kt fels szemfoga agyarr hosszabbodva, fenyegeten, egszen az llig kilgott a szjbl.

   s a szemei! Ht… azok valahogy egyltaln nem tntek se szrnyszernek, se fenyegetnek. Olyan tompn s fnytelenl csillogtak, hogy Fikusz szinte trezte a fura lny fradtsgt s vgtelen elgytrtsgt. Ezt ltva mr korntsem tnt az ismeretlen szrny olyan rmisztnek, gy (kell vatossggal) az orkpe lassan kzelebb vakodott.

   A lny csak akkor vette szre, amikor Fifiks Fikusz mr az emelvny tvnl llt, s ltva a szrny fsultsgt, figyelemfelhvan khintett. Az ismeretlen remelte megfradt tekintett… s megrettenve htrahklt ltben.

   - llj meg! Hagyj bkn! – kiltott fel flelemmel a hangjban a szrny. – Ne gyere kzelebb egy lpssel se! Klnben… iz! St, igen… iznihogyhvjk!

   Fifiks Fikusz elszr teljesen megdbbent… majd kjesen elvigyorodott. Ez az akrmi tle fl! Tle, akitl mg a flsnek ismert vadnyulak se ijedtek meg soha! (Pedig, isten lssa lelkt, hnyszor de hnyszor megprblta megijeszteni azokat! Azta teljesen biztos benne, hogy a nyulak is tudnak rhgni… a kis tapsifles rohadkok.) Az orkpe gy megrlt a testt-lelkt elnt boldog borzongsnak, hogy nem lt vissza szokatlan helyzeti elnyvel, hanem megprblta megnyugtatni a beijedt rmet.

   - Nem kell betojni, kapafog! – kezdte a „megnyugtatst”. – Nem bnt a bcsi!

   „Kapafog” nem igazn nyugodott meg.

   - Nem is ajnlom, hogy bnts! – vistotta fejhangon. – Mert elbb-utbb visszajnnek az alattvalim, s akkor neked lesz ne mulass! Igen, lesz neked!

   - Neked itt alattvalid vannak? – krdezte Fifiks szinte dbbenettel. – Miflk?

   - Orkok! – vgta r amaz. – Ersek, bdsek s… s teljesen hlyk! Igen, hlyk! Sajnos…

   - Nekem nem kell bemutatnod ket – felelt az orkpe vigyorogva -, ugyanis n itt lek. De ltom, mr te is jl kiismered legfontosabb jellemziket…

   - Ht akkor vigyzz! – hadarta a kapafog. – Ha akarom… iz… s k is akarjk, akkor egy szavamra ppp passzroznak s masszv masszroznak tged, te csnya, kis… iznihogyhvjk! Igen, iz…

   Fifiks nem brta tovbb: blsen felrhgtt.

   - Hhh! Szerinted n vagyok csnya?! Nztl mr ma tkrbe, szrnypofi?! Lehet, hogy tegnap mg te voltl a Szpek Szpe, de nekem elhiheted, hogy mra sokat romlott a helyzet! Ha engem krdezel, szerintem most mr legfeljebb csak a Rmsgversenyen indulhatsz, hhh!

   A fura rm szemei elkerekedtek, lthatan ppen felfogott valamit a korbban elhangzottakbl… s mg jobban berezelt.

   - Azt mondod… azt mondod… - dadogta mr-mr rettegve - …hogy te is itt lsz velk?!

   - Azt – felelte vllat vonva az orkpe. – Na s?

   - Akkor te vagy… te vagy… te vagy… - nyekegte – igen, te vagy…

   - Igen, igen – blogatott az orkpe. – n vagyok, azaz ltezem.

   - Te vagy Fifiks Fikusz! – nygte ki vgre a szrny. – Fifiks Fikusz, igen!

   Az orkpe bszkn kihzta magt… a maga teljes flmteres valjban… s diadallal a szemben dllesztette ki satnya mellkast.

   - Igen! – remegett meg boldogan a hangja. – Mg a messzi… iz… szrnyakrhol is ismerik Fifiks Fikusz dics nevt! s tisztelik is nyilvn, ez nem krdses… az meg tisztn ltszik, hogy flik is, hh… Tegnap mg csak ez a koszlott ork falu ismert… meg nhny felbszlt keresked… de ma mr… iz… szrnyizben is, holnap pedig egsz Worlukon rettegik majd a nevemet!

   Kzben a zldesbarna rm feje teljesen spentszn lett.

   - Nekem… vgem… igen, vgem – motyogta elhalan.

   De az orkpe meg se hallotta a kzbemotyogst.

   - Egytt fognak emlegetni Mark’yhennonnal s Yvorllal… - suttogta maga el, mint aki megrszeglt egy ltomstl. - … Istenknt, a Vilg Uraknt imdkoznak aztn hozzm… templomokat, apcazrdkat, zloghzakat s italkimrseket emelnek a tiszteletemre… ahonnan, ha akarom, kedvemre elemelhetek brmit… s ennek mg rlni is fognak! Aztn maholnap… majd maga Bnyarm Manya is bajuszlekonyulva elkotrdik, ha kzeledni lt… a Kosz, a Rend s az Egysges Orkpei Zrzavar egytt uralkodik majd a vilgon… Persze csak addig… amg egy szp s nem tl tvoli napon… a msik kettt el nem sprm a semmibe…

   Az elzldlt fej rm a monolg alatt egszen elspadt.

   - Radsul teljesen rlt… igen, teljesen rlt… s normlatlan is…

   Fifiks Fikusz ragyogva lpdelt fel az emelvny gyalulatlan fagrdicsn, s szinte transzba esve, kirlyi mltsggal a trnszkbe telepedett.

   - Igen! – rebegte ihletetten. – Ma mg ez a szlks faalkotmny, ami meglehetsen szrja fensges lepemet… de holnap mr gymntberaksos aranytrnus… - A szrnyhz fordult, aki ekzben riadtan igyekezett az emelvnynek az orkptl lehet legtvolabbi sarkba hzdni. – Mondd csak meg nekem, te szimpatikus rondasg, hogy ki vagy s honnan jttl! Tudni akarom, hogy melyik np volt a… a msodik, amely uralmam al helyezte magt!

   - n, krem szpen – nyszrgte idegesen amaz -, madzsun-quetter vagyok… a Thelan-szigetvilgbl… a nevem pedig Shmatava… igen, Shmatava…

   Az orkpe ezeket a szmra tkletesen rthetetlen zagyvasgokat hallva, teljesen kizkkent a szpen eltervezett lomvilgbl.

   - Mi a j?!… - krdezte rtetlenl. – Hogy mi is vagy te pontosan?!

   A szrny kpn jabb sznvltozs trtnt: elvrsdtt.

   - Tudtam, hogy te nem fogod elhinni… - motyorkolta zavartan. – Szval iznihogyhvjk… az igazi nevem Zretjunarra… csak szeretem Shamatvnak nevezni magam…

   Fifiks Fikusz e pillanatban olyan arcot vgott, hogy nyugodtan t lehetett volna nevezni Bumburnyk Fikusznak. s ami a legrosszabb, hogy annak is rezte magt.

   - Miket zagyvarkolsz te itt sszevissza, he?! – kelt ki magbl. – Macsunketter? Samatava? Zretynarra?! Beszlj mr vgre rtelmes, orkpei nyelven! Vagy legalbb ostoba orkin… ha nem esik tlsgosan nehezedre!

   A fura rmszrny nagyon kutyul rezte magt, s igyekezett minl kisebbnek ltszani.

   - Az az igazsg – kezdett idegesen magyarzkodna -, hogy n eredetileg madzsu-roonnak szlettem, de aztn egy szp napon tvltoztam azz, aminek most ltsz…

   - Ahogy elnzlek – vgott kzbe cspsen az orkpe -, nem volt annyira szp az a nap!

   - …s akkor kiderlt, hogy quetter vagyok – folytatta a szrny. – Bekltztem a szigetnk melletti, Sr Madzsunnak nevezett hatalmas sziklba, s elhatroztam, hogy megszemlyestem sajt istennket, Shmatavt… igen Shmatava n leszek! De alig telt el egy nap, mris megjelent huszonnyolc msik madzsun-roon testvrem, akik szintn tvltoztak quetterr, s kiderlt, hogy k is Shmatava akarnak lenni, igen, mind azok akarnak lenni, igen! Kivve a flesz Trojacsunt, a lktt Csradorajt s a teljesen hibbant Jehuonmuont, akik Nyehwozzk akartak lenni, mert az szerintk sokkal izgibb… Ebbl aztn nagy verekeds is lett, s n, aki mindig is kerltem az erszakot, jobbnak lttam, ha szpen elreplk, amg megnyugszanak a kedlyek. De pechemre pp belerepltem egy forgszlbe, ami elragadott s ppen itt, nlatok dobott ki magbl, igen, itt dobott ki. Amikor megtalltam a falutokat… te ppen nem voltl itthon… arra gondoltam, hogy milyen j lenne, ha itt alaptank egy kedves kis madzsun-quetter kirlysgot… s az orkok kirlya lennk, igen, az orkok kirlya…

   Fifiks Fikusznak zgott a feje a sok informcitl, de mg mindig nem tudta elvlasztani az ocst a tiszta bztl.

   - Teht… - kezdte a homlokt masszrozva - …te madzsun voltl?

   - Igen – blogatott a szrny. – Madzsu-roon, igen, madzsu-roon.

   - Szval, madzsu-roon… A madzsu-roon az ember?!

   - Igen, ember, igen!

   - s kvker lettl?

   - tvltoztam quetterr, igen, quetterr.

   - s mi a… quetter?

   - Ht… pldul n, ugyebr.

   - De mi vagy te?! – erltette a dolgot az orkpe.

   - Quetter. Madzsun-quetter, igen, az vagyok n.

   - De mi a bnat az a madzsun-quetter?!

   - Llekben madzsu-roon, de testben quetter. Mint n, igen.

   Az orkpe gy rezte, hogy egy tapodtat sem haladtak. Megprblt teht ms mdon elrejutni az ersen rgsnek tn ton. Mr ha t ez egyltaln… s nem csak rgk.

   - Minden madzsu-roon quetterr vltozik egyszer?

   - Nem, nem! – ellenkezett a quetter. – Nem, igen, nem!

   Fifiks gy rezte, mintha a fejt kiadta volna kovcsmhelynek, de a kovcsok nem hoztak llt. Ellenben fejenknt ngy kezk van, mindegyikben egy-egy hszkils nagykalapccsal.

   - Most nem vagy igen?! – rdekldtt elkeseredetten.

   - Nem! Csak az lesz quetter, akinek az anyja quetterrel hlt!

   - Egy ilyennel, mint te?!

   - Igen! Igen, igen, igen.

   Az orkpe fintorogva elhzta a szjt.

   - Van pesz asszony, aki egy hozzd hasonlval sszeadja magt?!

   - Van bizony! Megtiszteltets, ha az isten egy kivlasztott madzsu-roon asszonnyal hl! Igen, megtiszteltets! – Itt a quetter egy kicsit elszontyolodott. – Csak a mamm madzsu-roon frje nem rezte annak, amikor anym megosztotta vele a nagyszer hrt. lltlag… mikzben pflte… azt ordtozta: „Te cafat!! sszefekszel mindenkivel, utna meg lenne pofd bemagyarzni nekem, hogy magval Shmatavval hetyegtl?! Teljesen hlynek nzel, asszonyllat?! Nem elg, hogy te vagy a falu rongya, mg az istennket is kromlod?! Hogy nne ssze a micsodd, te cda!!” A mostohaapm sajnos nem igazn rezte t a pillanat szpsgt… hogy mekkora megtiszteltets rte azzal, hogy egy flisteni quetter szemet vetett az asszonyra… igen flisteni quetter…

   - Vagy pp ellenkezleg… - drmgte tekintlyes orra al az orkpe - …nagyon is trezhette

   - Ebbl nlunk – folytatta a quetter -, Shmatava-ooadijban marha nagy balh is lett, mert kiderlt, hogy minden asszonynak legalbb egy gyereke a quettertl van… de van, akinek mind a tz… gy a frfiak, miutn az asszonyokat a felismerhetetlensgig fegyelmeztk s az eszmletlensgig rttk, felkerekedtek, hogy elkapjk a kzelnkben lak tenyszquetter mogyorjt… igen, a mogyorjt… Csak kt nap mlva, ersen megtizedelve, vresen-mocskosan, de bszkn emeltek az gre kt trfealndzst. Az egyikre a tenyszquetter… megboldogult apm… feje volt feltzve, a msikra pedig az a bizonyos, nevezetes clszerszma… aminek lttn az asszonyok zokogni s jajveszkelni kezdtek, ami nlunk nagyon nagy sz. Ugyanis mi, madzsu-roonok nem szoktunk sohasem srni, mert srni szgyen, s a knnyeket Nyehwozza adja nknk, a Gonoszsg Dmona… aki persze szintn quetter, igen, quetter…

   Fifiks Fikusz remek orkpnak tartotta magt, aki szivacsknt szvja magba a tudst, de a most rzdul informci-radat alatt lassan megroppant a gerince. Arrl nem is szlva, hogy agya rezheten kezdett meglgyulni, gy megprblta a beszlgetst egyszerbb krdsekkel ms irnyba terelni.

   - Azt mondd meg nekem, drga aranyapm – szlalt meg rekedten -, hogy mi a j francnyavalynak ismtelgetsz a mondataid vgn egy-egy szt, azzal, hogy: „kiskoromban fejre ejtettek, igen, fejre lettem ejtve”?!  Ez valami agyabuggyant npszoks nlatok?! Samatava odjban?! Vagy azt hiszed, hogy gyagys vagyok s nem brom felfogni a dolgokat els hallsra?! Vagy netaln papagjt reggeliztl?!

   A quetter ijedten rzta a fejt.

   - Nem gondolok ilyet! Igen, nem, igen!

   - Megint kezded?! – hrdlt fel sebzetten az orkpe.

   - Nem, nem, nem! Nem, igen, nem!

   - Elg!! – ordtott elknzottan Fifiks. – Megrjtesz!!

   A quetter megszeppenve elhallgatott, s mg a nyakt is behzta. Fifiks Fikusz elgytrten masszrozta mindkt kezvel a sajt fejt, mikzben csndesen motyogott.

   - Ezek a nyomorult kovcsok sohasem tartanak pihent?! Eh…

   A quetter zavartan pislogva nzte a szenved orkpt.

   - Ez a krghwara – mondta flhangosan.

   - Nem, nem … - nyszrgte keservesen Fikusz. – Ez szimpla agyhall lesz… de az is lehet, hogy dupla…

   - gy rtem – folytatta bizonytalanul a quetter -, hogy az ismtlseim… az a krghwara… Ez egy quetter szoks, hogy kihangslyozzuk a krghwart, hogy a nlunknl egyszerbb elmk is megrtsk mondandnk lnyegt, igen mondandnk krghwarjt…

   - rtem n – szlalt meg reszels hangon az orkpe -, mieltt valakit kezelsbe vennl azokkal a hossz, randa karmaiddal meg a bazi nagy lfogaddal, elszr agyilag simra gyalulod azzal a rengeteg hlyesggel, amit most nekem is itt sszehordtl… rtem. s most megksznnm, ha tovbbi knzs helyett gyorsan kibeleznl s tharapnd a torkom, mert amit csinlsz velem, az mr teljesen orkpetelen… ez a mondandm gargarizja… igen, a grizja.

   A quetter aggodalmas kppel nzte a ltvnyosan szenved orkpt.

   - Ne aggdj, Fifiks mester! – prblta vigasztalni. – Nem sokra visszajnnek az orkok a shetdzsakrl, s akkor biztos te is jobban leszel! Igen, jobban leszel…

   Fifiks szpnek eddig sem mondhat orcja fjdalmas grimaszba torzult.

   - Hogy honnan is jnnek vissza? – krdezte elhal hangon. – Als-Bivalymocsoldrl?!

   - Nem, nem – rzta a fejt amaz. – A shetdzsakrl.

   - Az ugye, ott van Toportynfalva s Trollverce mellett? Ismerem…

   - Nem, nem, nem! A shetdzsak az azt jelenti madzsu-roon nyelven, hogy vrportya!

   Fifiks arca vgre felderlt s brgy-boldogan elvigyorodott.

   - Akkor jl mondtam! Shetdzsak ott van Vrportya mellett! Srvizav balra Nyehornyktl, s als madrfogsra Manbizgentytl… Hiba, a szleskr ismereteim, ugyebr… s szmtanbl is mindig j voltam…

   Most mr a quetter szimpatikus szrnykpe is kezdett eltorzulni…

   - Nem, nem! – magyarzkodott idegesen. – A shetdzsak az vrportya! Az orkok elmentek letk els madzsu-roon vrportyjra! Ha visszarnek dzsoma-hoog, dzsara-vuket, leprcsawa s csekof fejekkel megrakva, dicssget szereznek mind nmaguknak, mind a trzsnek, a frissiben megalakult Quetter Kirlysgnak, szerny szemlyemnek, a kirlynak magamnak… s iznihogyhvjk… persze neked is Fifiks mester! Igen, dicssget szereznek!

   Fifiks Fikusz arcrl lehervadt a bamba mosoly, s jra szenvedni kezdett.

   - Milyen fejekkel is kell visszatrnik… pontosan? – krdezte nyomorultul.

   - Dzsoma-hoog, dzsara-vuket, leprcsawa s csekof – vlaszolta lelkesen a quetter.

   - Hja, most mr rtem – blogatott amaz brgyan. – s ezek az dzsi… dzsu… cspr… csrr… izk mikor kltztek a kzelnkbe? Mert hrom hete, amikor akaratom ellenre tra lettem keltve… mg csak a Fekete Karom, a Vreskz s a Szrnyfejek voltak a szomszdaink… s azok mind orkok voltak, ugyebr… s nem ilyen dzsudzse… csrr… csprrr.. iznihogyhvjkok…

   A quetter szemmel lthatan elszontyolodott.

   - h… - shajtott fel. – n shegavunya! Ez eszembe sem jutott… A dzsoma-hoogok, a dzsara-vuketek, leprcsavk s a csekofok mind a Thelan-szigetvilgban lnek… Ostoba vagyok, igen, ostoba… gy sohasem leszek mlt Shmatavhoz…

   - h – csettintett rten az orkpe -, a Thelan-szigetvilg! Mindig is szerettem volna egyszer odaltogatni… szak-nyugati irnyba thajzni a Kztes-tengeren… gy 6500-7000 tengeri mrfldn keresztl… dacolva a viharokkal, a tengeri szrnyekkel, a kalzokkal, az hsggel s szomjsggal… csupa-csupa izgalmas kaland s borzongs…

   A quetter szgyenkezve lesttte a szemt, s hallgatott.

   - s mivel kldted oda ket? – rdekldtt negdesen az orkpe. – Legalbb valami komolyabb tengerjr hajval?

   - Nem… - suttogta a quetter - …kehurunnal.

   - Micsodaaaa?!?! – horkantott fel Fifiks. – Egy szl kehurunnal zavartad neki szerencstleneket a Kztes-tengernek?! Milyen ember… akarom mondani ork… vagyis orkpe… azaz quetter vagy te, he?! Azt mondtad neki: „Na, fik, induljatok neki a tenger tloldalnak! Ehun egy kehun, jccakt!”?!

   - Nem kehun – motyogta a quetter -, kehurun.

   - Egy hlyesg! – legyintett az orkpe. – Akkor meg azt mondtad: „Fik, irny az g alja! Elre! Ehurun nektek egy kehurun, mehettek, al szolgja!” …Egybknt meg mi a ny az a kehurun?!

   - Az egy madzsu-roon harci csnak! – felelte a quetter. – Szemlyes felgyeletem mellett ksztettk el az orkok!

   - Egy szl kehu… iz… csnakban indultak el 6500-7000 tengeri mrfldes tnak?! – vonta krdre Fifiks. – Ezek az orkok eddig komolyabb vizet is csak akkor lttak, ha hosszabban esett az es s a falu mgtt megtelt a diszn-dgvny!

   - Nagyon gondosan felksztettem ket az tra – mentegetztt a quetter. – Igen, gondosan. Nagyon.

   - Hogy a bnatba’? Megmondand?! – kezdte magt belelovallni az orkpe. – A kzelben mg egy patak sincs, a tengerpart meg vagy hromnapi jrfldre van innen! Hogyan tanultak meg pldul evezni?!

   - …iz… na… iznihogyhvjk… szrazfldi edzseket tartottunk…

   - Sz… sz… sz… - kapkodott leveg utn Fifiks - …szrazfldi edzsekeeeet?!?!

   - Igen – felelte dacosan a quetter. – Igen, komoly szrazfldi, igen, komoly edzseket.

   Az orkpe kedvesen elmosolyodott, de a ltvny olyan fenyegeten hatott a quetterre, hogy nagy htrbbhzdsi igyekezetben majdnem leesett az emelvnyrl.

   - Hja, gy mr teljesen rthet! – szlalt meg knnyedn Fifiks. – Ha komoly szrazfldi edzsek voltak, akkor minden rendben van! Akkor nyilvn megszoktk a hullmok limblst, a minduntalan az arcukba csapd ss permetet, a szl irnyvltsait, a krlttk krz cpkat, a napkzbeni forrsgot, az jszakai hideget, az eveznyl trst a markukban…

   A quetter megint nem tudott erre mit mondani. Illetve tudott volna… csak azt meg nem merte.

   - Lssuk csak – szmolt lassan Fifiks -, teht mindenkit elkldtl a tenger bnatos tlfelre?! Mind a negyven falubelit: frfiakat, nket, regeket, gyerekeket egytt?!

   - Nem, nem – rzta a fejt a quetter. – Csak Tagbaszakadt Tompa fherceg ment, mint kehurun fnk, meg Hegymozgat Slamp, Ragyavert Rogmar, Bunkarc Krog, Velloccsant Tapl s Agyalaza Sutyi.

   - Tagbaszakadt Tompa… fherceg?!?!

   - …nos, iz… gondoltam, ha n vagyok a kirly… t… iznihogyhvjk… kinevezem fhercegnek… igen, kinevezem…

   - s a nk, gyerekek, regek meg a tbbi harcos?

   A quetter knjban a flt vakarta.

   - Ht… iz… az regek meg a gyerekek, a maradk harcosok ksretben elmentek az erdbe ft s gymlcst gyjteni az esti Golga nnepre…

   - Golga nnep?!?!

   - …Hold nnepre…

   - Ugye, hogy tudsz te rtelmes, orkpei nyelven is beszlni…

   - …a nk pedig… iz… st, iznihogyhvjk… elbjtak…

   - El-bj-taaaaak?!?! – krdezte dbbenten Fifiks. – Mirt, hova, ki ell?!

   - …iz… azt akarjk… - nyekegte vrsdve a quetter -, hogy egyenknt keressem meg… s jl termkenytsem meg ket… mg a frfiak odavannak…

   - Te kis blmbika, te! – incselkedett vele gnyosan az orkpe. – A fene azt az olthatatlan nagy termszetedet!

   - A blmbika az nagy madr, igen, madr…

   - Akkor bhm bika! – javtotta ki nagyvonalan magt Fifiks. Majd a szrnyre kacsintva megkrdezte. – s? Volt mr valami… entyem-pentyem, he?!

   A quetter pironkodva tekergette a nyakt.

   - Ht… iz… mr tettem egy… iznihogyhvjk… krt… de az asszonyok azt mondtk, hogy mg visszavrnak… igen, visszavrnak…

   Fifiks Fikusz elkerekedett szemmel nzett a quetterre.

   - Te mr mindet…meg…?!?!

   - Igen, de csak egyszer – szernykedett amaz.

   - s… m

 
Animk, mangk
 
Idzet

„Make me wonder

what’s the meaning of life

what’s the use

to be born and then die”

/Nightwish/

 
Kp
 

Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!